Orosháza története:

Orosháza 1744 előtt:(Az első Orosháza)

Régészeti kutatások bizonysága szerint,a mai Orosháza területe már a honfoglalás előtt különböző népek lakhelye volt.Mint minden falunak-Orosházának is-lehetett egy olyan korszaka amikor még nem volt neve ,csak  mint földbirtok létezett.
A régészek szerint a város legkorábbi része a bonumi sánccal övezet falu helyén állt.Annak pusztulása után , onnan 2,5 km-re a mai déli városrészben lévő kettős sánccal (kettőssánctér)

                               
megerősitett település.Valoszinu,hogy ezen a helyen állhatot a tatárjárás előtt (1241),a földbirtokos-Oros- háza.Körülöte pedig a szolga és cseléd családokföldházai.                                                                                                     A határban legalább 5 Árpád-kori és középkori falu létezett.A tatárjárás előtti időkből nem marad fent írásos emlék.A falu alakulásával a neve is vltozott.
-Oroszháza:Egykori orosz és keleti vllásuak lakták a területet.(Dugonics András)
--Oroszegyháza:Egyházzal és a lakoházakkal biro helyet jelent(Balassa Pál)
-Orrosháza:Oszlopokon nyugvo,előcsarnokkal előre nyuló orral ellátott épületekről kapta a nevét
-Árosháza:A török ídőkben hívták így.
A tatárjárás után a Körösöktől délre fekvő terület teljesen elnéptelenedett.Az itt lakok a felvidékre és a dunántulra vándoroltak.A pusztává lett vidékről nem jegyeztek fel semmit.

A második Orosháza(A Komlosy család):

A XV.században  alföldi falva jöttek létre,köztük Orosháza is.
1400-as évek második felében.3 Komlosy testvér:Balázs,Antal,Mihály,tööbb mint 100 évig uralták a birtokot.A család adomány utján szerezte meg a területet.A család nevéből következik,hogy a Komlos falubol települt át.Komlosy Mihály volt Ortosháza fldbirtokosa,Halála után ,fia Kálmán örökölte.Aki ekkor -1523-még kiskorú volt.Gyámjául:Serény i Lászlóné ,majd idősebb lánytestvére Grésán Lászlóné Komlosy Borbála vette pártfogásába.
Az össze írások szerint:
XV. század elején huszonegynehány telken 100 fő körüli népesség.
1557-ben:23 ház ebből 2 új.
1560-ban:26 ház .
1567-ben:59 család
1579-ben:68 család

1566-től kezdve török uralom alá került és teljesen elnéptelenedett.
1590-ben három egri vitéz(Szász Gergő,Tegze János,Pesty Pál) adománylevelet szerzet az orosházi birtokra.
1595-ben 80-100 család ez azt jelenti hogy kb.400-500fő lehetett a lakosság.

A Básthy család:

1593-1606.-ig tarto 15 éves háboru nem kimélte Békés megyét így Orosházát is.A török segítségére siető tatárral együtt kegyetlenül feldúlják a térséget.
12596-1744.-ig ismét lakatlan pusztává változik
"Maga a község neve is csak a régi katolokus templom düledező falainak köszönheti fenmaradását ."(Karácsony Jánpos)
1641-ben :Egy nádorhoz írott levélben Pápay Péternek kérik az Orosházi     pusztát.
1646-ban :viszont I.Rákoczi ferenc erdélyi fejedelemadta Keresztszegi Kis péternek és Andrásnak.Néhány honap muva III:Ferdinánd adományozta Kovács Jánosnak,Szél Mihálynak,Zolyomi Györgynek és Török Bálintnak.
Pár év mulva ujabb adományozás történik:Csanády Jánosnak,Turoczy Istvának,Jakus Andrásnak.

Később WEsswlényi János nádor adományozta Básthy Lajosnak.mivel lakatlan volt a földterület nem igen törödtek vele,zálogba adták 66 forintért.
Így az Orosházi puszta a Hódmezővásárhelyiek kezébe került,akik állataik legeltetésére használték a területet.Ezért visszakerült a kincstárba.
1723-ban Károly király Harruckern János Györgynek adományozta a pusztát,ahol csak a templomromhirdette hogy valaha lakott volt.


A mai Orosháza alapitása:

1744.április 24-én létrehozták a szám szerinti 3. Orosházát.A török hodoltság után 1720-ig 14 község talapült újra.Az ide érkezők régi lakhelyét a Tolna megyei Zomba községként jelőlik meg.
Zomba:
1725-ben telepitették és 18 évig élhetek ott az ideköltözök.1728-ban és 1734-ben 26 család .1741-ben 69 család lakta.Orosházán a 32 évi adomenteség miatt nem volt összaírás ,de anykönyvi feljegyzésekből tudni vélik hogy a lakosság hamarosan 70 párra szaporodott.1746-47-ben 105 ,1751-ben 225 családott írtak össze.Ugyanekkor Zombán  1751-ben 59  család élt.
(1741-es összeírásnál 10 kevesebben)

Az újratelepüléstől a kiegyezésig:

Az evangélikus hitüket féltő jobbágyok báró Harruckern Ferenccel kötöttek szerződést, s a 70 áttelepülő család 1744. április 24-én - Szent György napján - tanítójuk, Dénes Sándor vezetésével megszállta a Vásárhelyi Puszta egy részét.
Hat héttel ezután megérkezett a telepesekhez nemes Horváth András evangélikus lelkész is, s vesszőből - sárból hamarosan felépítették az első templomot a Zombáról magukkal hozott harangnak.

A betelepülő lakosság elsősorban földműveléssel és állattartással foglalkozott, de hamarosan kifejlődött a kertkultúra is, majd a XVIII. században az iparos réteg is kialakult.
A reformkortól kezdődően lassan megindult Orosháza mezővárosi jellegű fejlődése.
A százéves településen az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitöréséig nagyobb politikai megrázkódtatások nélkül, csendesen folyt az élet. A márciusi forradalom hírét Mikolay lelkész Pesten tanuló fiának leveléből hallották először az Orosháziak március 18-án.
A márciusi határozatokat március 20-án Gyulán egy népközgyűlésen ismerhették meg a meghívottak: első ízben vettek részt ezen a nemeseken kívül az úrbéres jobbágyok képviselői is.
A délvidéki rác dúlás után megalakult itt is a nemzetőrség, ahová 665 gyalogos és 149 lovas jelentkezett, majd a Jellasich támadás hírére újabb 172 honvédújoncot állított ki a község. A Vasvári Pál által alakított Rákóczi csapatban 64 orosházi harcolt, ez a csapat 1849 közepén a román felkelők elleni csatában szinte teljesen megsemmisült.
A szabadságharc bukása után a szigorú megtorló intézkedések ellenére is tovább élt a forradalom szelleme. Sok bujdosó talált itt menedékre, köztük egy éjszakára Kossuth Lajos felesége is, kinek rejtegetéséért Mikolay Ferenc (a tiszteletes fia) 10 év várfogsággal bűnhődött.
A következő évtizedek az evangélikus vallás visszaszorítását eredményezték.
A Bach-rendszer éveiben felbomlottak a feudális viszonyok is. A birodalom belső piacának fejlődése az 50-es évek végére a mezőgazdaság számára végre kedvező helyzetet teremtett. Felosztották a közlegelőket, tömegesen épültek a tanyák, fellendült a gabonatermelés.

A kiegyezéstől 1945-ig:

A helyi politikai élet aktivizálódását a kiegyezés hozta meg.<br />A kiegyezés utáni viszonyokkal elégedetlen parasztok és kisiparosok 1869-ben Táncsics Mihályt választották meg Orosháza és környéke országgyűlési képviselőjének. 1899-ben a helység díszpolgárává avatta Kossuth Lajost. Az 1904-ben leleplezett Kossuth - szobor a Kossuth - kultusz jelképe lett. Országos visszhangot kiváltó szomorú eseménye volt 1891-ben az Orosházi véres május elseje.A Nagyvárad - Fiumei vasútvonal megépítése (1870) felgyorsította a község gazdasági fejlődését. A később kiépített szárnyvonalak révén községünk a Körös-Tisza-Maros közének vasúti csomópontjává vált. Megerősödött a helyi kisipar és kereskedelem, s különösen a mezőgazdasági feldolgozó ipar indult virágzásnak: baromfifeldolgozás, malomipar, s ehhez kapcsolódva az építőipar. A két világháború között Orosháza mint „a legnagyobb magyar falu" szerepelt a köztudatban, 1936-ban már közel 25 ezer lelket számlált.A kisbirtokos réteg speciális gazdálkodási formája, a tanyavilág a paraszti polgárosodást tükrözte. A fiatalabb korosztály tanyáin a modern bútorok mellett megjelentek a könyvek, folyóiratok.Az egyre inkább mezővárosi fejlettségű településen pezsgő kulturális élet bontakozott ki.A dualizmus korában kialakult egyesületi élet felvirágzott. 1891 és 1918 között 53 új helyi egyesület alakult: a hagyományos egyházi és polgári szerveződések mellett új jelenségként számos munkáskör, külterületi olvasókör és néhány sportegylet.Kiemelkedő alakja volt a helyi szellemi életnek Veres József evangélikus lelkész, országgyűlési képviselő, Orosháza történetírója. Nevét a ma embere számára az „Orosháza, történeti és statisztikai adatok alapján" című, 1886-ban kiadott könyve őrizte meg.Az Orosháza határában található Pusztaszentetornyai Justh-majori kastélyban született és nevelkedett Justh Zsigmond. Több elbeszélésének és regényének témáját és szereplőit merítette ebből az alföldi környezetből. 1892-ben kastélya parkjában parasztszínházat hozott létre, ahol parasztlányok és legények Shakespeare, Moliere, Aristophanes és Plautus műveit játszották.Pusztaszentetornyai földbirtokosként fejtett ki báró Eötvös József író és politikus Békés megyében közvetlen közéleti munkásságot. Mint vallás- és közoktatási miniszter kezdeményezte egy Orosházi tanítóképző létrehozását, melyet sajnos már nem tudott megvalósítani.A polgárosodás hívta életre 1890-ben a Polgári Fiúiskolát, melyet 1892-ben a Polgári Leányiskola követett.Thék Endre 1902-ben, elsőként az országban, elindította a bentlakó iparos tanoncok képzését 15 szakmában.Az Orosházi mezőgazdaság hírneve - a gazdálkodók igénye a legfejlettebb termelési lehetőségek megismerése és alkalmazása iránt - inspirálta településünket arra, hogy a mezőgazdasági ismeretek oktatása is helyet kapjon az iskolában. Hosszú küzdelem után 1926-ban tettek érettségi vizsgát első ízben a Felsőmezőgazdasági Iskola növendékei. Az evangélikus népiskolából nőtt ki az 1930-as években szerveződő Evangélikus Gimnázium.A történelem viharai Orosházát ugyanúgy érintették, mint az ország minden települését.A Trianoni békeszerződés után Orosháza egyszerre a „kis Magyarország" határmenti régiójában találta magát, s ez a tény a további fejlődés meghatározója lett.A II. világháború jelentős anyagi - és emberáldozattal járt, az áldozatok száma még ma sem ismert pontosan.Orosházát 1944. október 6-án egyetlen nap alatt foglalták el az orosz csapatok.

1945-től napjainkig:

Az új rendszerben Orosháza ellentmondásosan fejlődött.1946-ban - Szentetornya csatlakozásával - a település városi rangra emelkedett. Az ígéretesnek induló fejlődést azonban hamarosan a kisipari és kiskereskedelmi vállalkozások elsorvasztása, a parasztgazdaságok felszámolása követte. A tanyákat a 60-as években nagyrészt lebontották, létrejöttek az újonnan szerveződő termelőszövetkezetek és az állami gazdaság. Az orosházi parasztemberek munkaszeretetének, élniakarásának eredményeként azonban nagyüzemi körülmények között is kiemelkedő termelési-tenyésztési eredményeket produkáltak, országos hírnévre is szert téve.Számottevőek az olaj-, a földgáz- és a thermálvíz-feltárás eredményei is. Részben erre alapozódva alakult ki a fejlett gépipar, üvegipar és kohászat. 1963-ban kezdte meg a termelést az üveggyár, mely több ezer embernek adott munkát.Megváltozott a város arculata is. Új épületbe költözött a mai Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola, 1953-ban felépült a Táncsics Mihály Gimnázium, 1964-ben az Ipari Szakmunkásképző Iskola. Új kórház, múzeum, művelődési központ épült. Napjainkra elkészült a 47-es főútvonal várost elkerülő, utolsó szakasza is, jelentősen mérsékelve ezzel a belváros közlekedési zsúfoltságát. Középületek sora újult meg. Átépítve, megnövekedett alapterületen működik a művelődési központ, illetve Művészetek Háza néven szolgálja a kultúrát a volt zsinagóga újjá varázsolt épülete is, de a teljes rekonstrukciót követően egy új épületszárnnyal és megújult kollégiummal gazdagodott a gimnázium is. A Széchenyi Terv támogatásával induló gyopárosi fejlesztések eredményeként 2004-re elkészült a több mint 6000 négyzetméter alapterületen elhelyezkedő élményfürdő, megújult a parkfürdő. A Dél-Kelet Kapuja Európai Uniós projekt keretében új szálloda- és konferenciaközpont épült és további befektetőkre vár a város déli peremén kialakított Ipari Park. Orosháza mára nemcsak a megye egyik legiparosabb városa, de jelentős idegenforgalmi tényezővé is vált.