Hősök szobra:
Az I. világháborúban elesett 1156 orosházi hős emlékét megörökítő kompozíció készítésére 1926-ban írták ki a pályázatot.
Az egyik esélyes pályázó Sidló Ferenc volt.
1927 januárjában azonban a mérnöki hivatalba megérkezett Pásztor János által tervezett szoborcsoport fényképe, amely alapján megnyerte a pályázatot.
A fényképről azonos méretű faprofilt készítettek, amelyet bronzszínűre festettek.
1927. február 25-én volt a szoborpróba.
A profilt hat különböző helyen állították fel, majd a szoborbizottság a községházán hosszas vita után, Pásztor János véleményét elfogadva
az Árpád-kertben való felállítás mellett döntöttek. Az avató ünnepség 1927. október 23-án történt. Helyi lapban többen bírálták az elhelyezést, mivel fákat kellett kivágni, és megszokott sétautakat áthelyezni. A kompozíció néhány gyengeségéről vers is született, amely lent olvasható.
A szobor lábazatánál lévő címerpajzs fölül a Szent Koronát 1945-ben lefűrészelték, és az akkori Tanácsháza udvarán dróttal felkötve lógott, és az asztalos műhely dolgozóinak a korona kalapáccsal való kongatása jelezte a délidőt.
1980-ban egy tanácsi határozatra a koronát újraöntötték és visszahelyezték a szobron lévő pajzsra.
A 3 méter magas mészkő talapzat átmérője valóban kissé szűknek bizonyul az ötalakos, két méter magas bronzból készült szoborcsoport alatt. A kompozíció azonban tartalmazza a kor ízlésének megfelelő romantikus jelképek sokaságát. Megtaláljuk az ősöket jelképező idős, bajuszos férfit, aki a kezében puskát tartó katonával közösen a haldokló sebesültet támogatják, és mellettük látható az égre tekintő fohászkodó özvegy, ölében az árván maradt gyermekkel. A talapzat lábánál a címerpajzson a Szent Korona, keresztbe helyezett zászló, a kézifegyver és a drapériára állított rohamsisak.
A talapzat felirata: „A HAZÁÉRT 1914-1918”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése